Egy jobb sorsra érdemes Pointe Medium erősítő találkozása Mr Trutyival, aki magabiztosan tette le vizsgáit erősítő-tuning szakon.
Figyelem! A köznyugalom megzavarására alkalmas képsorok következnek! Csak 18 éven felülieknek.
A Pointe erősítőket nemcsak gyártjuk és forgalmazzuk, de magunk is szervizeljük. Mai bejegyzésünk tárgyát a szerviz szolgáltatta.
Telefonon jelentkezett a szervizünkben János. Van egy Pointe Medium erősítője, de már nem használja egy ideje, mert van egy pár apró hibája, például, ha hozzáér a hangerő szabályozóhoz, akkor búgás jön a hangszórókból. Mostanában inkább egy neves angol gyártó belépőszintű tranzisztoros erősítőjét hallgatja, pedig tudja, hogy a Mediumnak jobbnak kellene lennie. A készülék korábban volt már javítva, illetve egy kis tuningot is kapott egy csöves erősítőkre specializálódott műhelyben.
Pointe Medium
A Medium igen kiváló erősítő, nekem speciel az volt az első saját Pointe termékem otthon, és csak szép emlékeim maradtak. Nem mai konstrukció, a Sima (MK1) után időrendben a második Pointe erősítőként született, a legidősebb példányok lassan 20-21 évesek lesznek. A Sima teljesítményének uszkve a dupláját tudta, pentódák helyett sugártetródákkal (6P3Sz-E), komolyabb táppal és finom kimenőtrafókkal. A doboz dizájnja a Sima-féle kocka-karika-karika, az arányai is hasonlóak, de a doboz legalább másfélszeres méretű a nagyobb csövek és trafók miatt.
Ma este megjött szegény beteg erősítő. Gyorsan kezelésbe is vettük.
A tetőlap egy U-alakú idom, hátrafelé lecsúsztatható, miután a készülék alján oldottuk a csavarokat. Szóval először is fektessük a Medium-ot a hátára.
A készülék két szélén lévő 2 x 3 csavar rögzíti a fedlapot. Habár itt már csak 2 x 2 van a helyén, középre valaki elfelejtette visszacsavarni a csavarokat. Biztos azt hitte, hogy csak díszítő funkciójuk van. Hab a tortán, hogy a még meglévő csavarok sem egyformák. Kettő ilyen, kettő olyan.
Ha kinagyítjuk a képet, még egy hiány feltűnik. Az egyik kimenőtrafónak is hiányzik a négy közül az egyik rögzítőcsavarja. Vajon miért? Lehet, hogy huszonéve Tibor elfelejtette becsavarni? Hát, ennek csak annyi esélye van, mint annak, hogy elpárolgott és semmivé vált. Valószínűbb, hogy aki kiszedte a trafót, az trehányul szerelte vissza.
Hm, ezek elég baljós előjelek. Nade csúsztassuk hátra a fedlapot, nézzünk bele a készülékbe. Első blikkre megkapó, mint minden ésszel kitalált csöves erősítő:
Szóval első látásra semmi gáz. Mindene megvan. A végcsövek és a trafók eredetiek. Érdekes, hogy a tuningolók milyen ritkán nyúlnak azokhoz a dolgokhoz, amikkel tényleg lehetne javítani egy készülék hangján. Persze a gyárinál menőbb csövek iszonyú drágák lehetnek, a trafókhoz meg érteni kellene. És azok is iszonyú drágák lehetnek.
Apró öröm, hogy ebben a készülékben az áramköri lapok is eredetinek tűnnek. (Azért várjuk ki a végét.) Bármi legyen is a baja, jó eséllyel fog még muzsikálni ez az erősítő!
Az mondjuk egyből látszik, hogy a kimenő trafók és a hangsugárzó-kimenetek között át lett kábelezve. Az erősítő-tuning szakon a főiskoláról már elsőben kibukik, aki nem tud belepiszkálni a belső kábelezésbe!
Milyen kár, hogy a tuningoló a Neotech egyik igen-igen egyszerű hangsugárzó-kábelét szerelte be. Az eredetiben ugyanis ennél egy nagyságrenddel komolyabb kábelek voltak, csak nem volt rájuk írva: Tibor a Straightwire kábelspecialista cég Waveguide nevű kábelét bontotta szét, annak a vezetőiből lett a Medium belső kábelezése.
Öngól.
És mit látunk még?
Nocsak, a hátlapon az egyik RCA-pár nincs bekötve. Originál állapotában nyilván itt is volt ám kábelezés, ez ugyanis egy vonalkimenet, de úgy látszik ez feláldozódott a tuning oltárán.
Ami még rögtön szembetűnő, hogy a tuningmester egyes alkatrészeket (de nem mindet) bekent fekete kulimásszal. Valóban, létezett egy irányzat, hogy a passzív alkatrészekre felvitt magas fajsúlyú anyag csökkenti az adott alkatrész saját rezonanciáját, és ettől javul a hang. Íme a tápegység kondijainak teteje:
Az megvan egyébként, hogy mik azok a kis pörsenések szegény kondikon? Autófényező olvasóink persze már tudják a választ: a festőmester úgy kente fel a vastag festékanyagot, hogy előtte nem portalanította felületet. Az apró, szemmel alig látható porszemcséket körbeveszi a vastag cucc, ezért ilyen ragyavert a felület.
De nem csak a kondik vannak összetrutyizva, hanem az ellenállások is.
Ennek ugyebár egyrészt eleve nincs sok értelme, hiszen - ellentétben egy kondenzátorral - egy ellenállásban semmi nincs, ami rezeghetne; másrészt az ellenállások sajátossága, hogy az értéküket színkóddal jelzik. Ha lefestjük az ellenállatot, nem látszik az értéke. Ez aztán nem könnyíti meg az esetleges hibakeresést, illetve a javítást, ha valakinek nincs kapcsolási rajza.
Nade a legérdekesebb még csak most jön. Tessék.
Hoppácska, ez itten egy ventillátor! Legyek görcsös vadalmafaág, ha valaha került ventillátor Pointe erősítőbe gyárilag!
Talán valami melegedési probléma merült fel (esetleg a tuning részeként egy kicsit megfeszítették a végcsöveket?), de nem a melegedés okával foglalkoztak, inkább beraktak egy ventillátort. És hová fújja a venti a hőt? Láthatjuk, egyenesen rá a tápegység kondijaira. Biztos szeretik a meleget.
Szerencsére legalább a kivitelezés bravúros:
A venti annyira passzentosan van beépítve, hogy az élei, illetve a sárga tápvezeték hozzáérnek a bemenet választó rúdjához. Minden váltáskor dörzsölődnek. Szépen kivehető nyomot is hagytak a rúdon. Az a szerencse, hogy a tápvezeték, még (még!) nem adta meg magát. Abból sosem lesz semmi jó, ha egy szigetelését elvesztett tápvezeték hozzáér egy fém alkatrészhez.
A készülék túloldalán megvan a ventillátor párja is.
Mint a képen jól látszik, ez a csövek közül kiszívott hőt egyből kivezeti.... hová is? Hát neki az oldalfalnak. Amin nincs semmilyen szellőzőnyílás. Hiszen eredetileg a készülék szellőzése vertikális volt, azaz az alvázon és a fedőlapon kialakított szellőzőnyílások biztosították a hőcserét. Most a hőáramlat az oldalfalon felemelkedve visszakerül az erősítő belsejébe. Mondjuk a tápkábelek elvezetése is megér egy misét:
Hát ja, csak így lazán, panyókára hajítva körbefonják a hangerő szabályozó rúdját. Milyen szellemes megoldás. A hangerő szabályozóhoz úgyis pont viszonylag ritkán nyúl az ember.
Persze felmerül a kérdés, a ventik honnan kapnak tápot? Hát egy külön dedikált tápegységből!
Igen, tudom, hogy nem hisznek a szemüknek, én sem akartam elhinni: ez tényleg egy egyforintos Made in China DC tápegység felragasztva (!) a készülék táp bemenete mellé. Ez annyira durva, hogy mutatok róla egy másik képet is, nehogy kételkedjenek a szemük által közvetített információban:
Tehát ez a konnektorba dugós cucc fel lett eszkábálva az erősítő hátlapjára belülről. A konnektorba menő fém pólusokat kiütötték, oda kötöttek be kábeleket, amik az anyakészülék táp bemenetéről szedik a 230 voltot (no comment), és ez a filléres cucc, így odaragasztva, adja a 12V tápot a két hűtőventinek. A híres magyar kreativitás!
Lesz itt munka bőven....
Update 1: valószínűleg már megtaláltuk, miért hallgatja szívesebben a tulajdonos az olcsó angol félvezetős tömegerősítőt: a Mediumban az egyik csatorna fordított fázissal lett visszakötve.
Update 2: ugyan szőr mentén már a bejegyzés elején megemlítettük, de látva a poszt facebookos karrierjét, illetve a tippeket a tuningmester személyére, újra ki kell emelnünk, hogy szegény készülék több "szakember" keze alatt is megfordult, mire visszakerült hozzánk. Tehát nem feltétlenül ugyanaz trutyizta össze, mint aki a ventillátor-tuningot bevetette.
Update 3: a készülék azóta természetesen vissza lett alakítva gyári állapotúra. Nem volt sem egyszerű, sem olcsó, de megérte a vesződséget. A Pointe Medium egy klasszis csöves erősítő.
