Pointe - csöves erősítők

Magyar fülekbe magyar high-end

Igazi krimi: Trafós Pali lehúzta a Pointe-ot!

2015. november 01. 23:17 - Pointe

"Elfelejtette" visszaadni a kipróbálásra hazavitt készüléket

tpc600-e1349303835247.jpgA Pointe lassan négy éves újkori története során két dologban hittünk feltétel nélkül: 1) hifi komponenst vásárolni csak otthoni kipróbálás után érdemes; 2) Magyarországon a hifi közösség kellemesen belterjes társaság, alapvetően becsületes zenerajongók csapata.

Az első állításban továbbra is hiszünk, a másodikban már nem feltétlenül.

Egy hifista ugyanis fizetés nélkül lelépett egy próbára kölcsönadott használt leválasztó trafóval. Elég abszurd, nem?

A történet még a tavasz elején kezdődött. Visszakaptunk egy TPC600 leválasztó trafót, mert kedves ügyfelünk egy nagyobb teljesítményű TPC1200 készülékre váltott. A beszámított készüléket meg is hirdettük mindenféle fórumon, még a Jófogáson is.

Nem sok idő telt el, amikor levelet kaptunk a jófogásos fiókunkba: egy Pali nevű érdeklődő (teljes email címmel) szeretné meghallgatni a készüléket. Mellékelt egy telefonszámot is. Megbeszéltünk egy találkozót az első hallásra szimpatikus, tapasztalt egri hifistával. Nemsokára úgyis Pestre jön, össze tudunk futni egy belvárosi helyszínen.

Egy kora középkorú úriember parkolt be Fiat Puntójával a megbeszélt helyre. Ahogy számtalan korábbi esetben, átadtam neki a készüléket – a TPC 600 új ára 90 ezer forint, a pár hónapos, használt, amúgy karcmentes trafót 49.990-ért hirdettem.

Korábban és azóta is számos készülékünket adtunk oda otthoni kipróbálásra, sima hálózati kábeleket, hálózati elosztókat, valamivel drágább trafókat, akár sokszázezres erősítőket is.

Soha, de soha nem volt semmilyen probléma. Az esetek nagy részében maradt a készülék a vevőjelöltnél, kifizették. Amikor nem vált be a szerkezet, mindenki a saját költségen visszaküldte, vagy kiautózott vele hozzánk – legalább tudtunk egy jót beszélgetni a hifiről, a zenéről, meg mindenről, ami fontos.

screenshot_2015-11-01-22-32-28.pngTrafós Pali azonban nem jelentkezett.

Ilyenkor bármi lehet, tipikusan csak elveszti a telefonszámot a tisztelt ügyfél, volt már ilyenre példa. Úgyhogy pár hét elteltével küldtem egy megkeresést sms-ben, miután a telefonhívást nem vette fel: „Csak meg akartam kérdezni, hogy mennyire vált be a leválasztó trafó?” A válaszra pár napot várni kellett, de pozitív volt: „Üdv, visszahivlak, kellene a trafo. Pénteken Bp leszek vagy kuldj légy szíves egy szamlaszamot. Üdv Pali.”

Na, ez aztán a pozitív üzenet, küldtem is a számlaszámot. A dolgok a rendes kerékvágásban – gondoltam naivan.

Merthogy ez volt az utolsó alkalom, amikor sikerült Palival kommunikálni. Egy hét múlva újabb udvarias üzenet ment: „Kedves Pali, még nem érkezett meg az átutalás. Utána tudnál nézni? Köszönöm.”

Semmi válasz.

Persze ilyenkor az ember nemcsak sms-t küld, megpróbál telefonon is kapcsolatba lépni az illetővel. Amikor a saját számomról hívtam, azonnal foglaltat jelzett a telefon. Biztos mással beszél, van ilyen. Nade napokon keresztül, bármikor, amikor hívom? És soha nem hív vissza?

screenshot_2015-11-01-22-35-32.pngAmikor egy másik számról, konkrétan a felségeméről hívtam, a telefon kicsengett, sőt, fel is vették. A bemutatkozásom után a hívás megszakadt, és arról a számról többet nem is lehetett hívni Palit, mert foglalt volt a telefonja – mintha csak le lenne tiltva a hívó szám.

Közben persze kiment egy pár email is az első kapcsolatfelvételkor használt, valósnak tűnő gmail-es címre is. Ugye senkit nem lep meg, hogy bármiféle visszajelzés nélkül?

Egyszerűen nem akartam elhinni, hogy egy hifista lelép egy készülékkel – könyörgöm, egy 50 ezer forint értékű leválasztó trafóról volt szó, nem egy luxusautóról. Leválasztó trafót csak az igényes hifisták használnak, semmi másra nem jó, mint a hang- és képminőség feljavítására. Az átlagemberek 99 százalékának fogalma sincs arról, mire való egy ilyen bedobozolt toroid trafó. Orgazdai értéke gyakorlatilag nulla, eladni csak a pár szakmai fórumban lehet, ott meg egyszerűen túl könnyű megbukni vele.

Google azonban a barátom, beírtam az ismert telefonszámot a keresőbe. Ki is jött, hogy a számot az AVX fórumon többször is használta patt25 felhasználó. Utolsó hozzászólása június 17-én íródott, azaz jó pár héttel azután, hogy átadtam neki a trafót. Azóta még október 12-én is bejelentkezett a nickjével.

A nyár végén már tudtam, hogy nem látok pénzt tőle, rá is állt a kezem egy ilyen blogbejegyzésre, de tettem egy utolsó utáni próbát.

Tárcsáztam a számot, és – ó, irgalom atyja ne hagyj el – felvették a telefont. Egy nagyon-nagyon fiatal hangú hölgy volt a vonal másik végén. „Kezicsókolom, azt hiszem, az édesapjával, B. Pállal szeretnék beszélni” – mondtam. „Ő most nincs itthon,” – hangzott a gyors, de némileg zavart válasz, majd megaszakadt a hívás.

Reméltem, hogy visszahív. Végtére is simán lehetett valami gebasz az életében, mondjuk egy hosszú kórházi ápolás (remélem nem).

Mielőtt ezt a posztot élesítettem, természetesen újra megpróbáltam kapcsolatba lépni Palival. Arra számítottam, hogy újra foglalt lesz a szám, de a valóság durvább ennél: már maga a szám sem létezik. A hívásra a szenvtelen géphang csak azt jelenti be, hogy „ez a szám jelenleg nincs hozzárendelve egyetlen előfizetőhöz sem.”

Itt tartunk most.

Pali, bakker, utald át a pénzt végre, vagy küldd vissza a készüléket!

Kedves Heves megyei hifisták, akik ismeritek B, Palit, szóljatok már rá, hogy csináljon valamit.

Mi magunk nem változtatunk az elveinken: a készülékeinket továbbra is kiadjuk otthoni kipróbálásra – legfeljebb letétet fogunk kérni…

 

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://pointe.blog.hu/api/trackback/id/tr638042666

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

ÜvegesCsirkeszemek 2015.11.03. 10:58:57

Az ugye megvan, hogy ez a "jelkondícoináló" egy baromi nagy lehúzás. Legalábbis nem látom műszaki oldalról a hasznát. HA jól értettem a leírást, egy egy 1:1 -es hálózati trafó. Ilyet galvanikus leválasztásra használnak.
Mivel nincs benne elektronika, ezért ha leesik a bemenő feszültséged, akkor a kimenő is leesik, ha torzul a sinus jel, akkor a kimeneten is torzul.
A legnagyobb kamu pedig ez: "Video berendezéseken (DVD-játszó, televízió, kivetítő) szintén javulás tapasztalható a képminőségben." Mivel ezek mind digitális elven működnek, ezért NEM torzulhat a jel, a bejövő táp ilyen jellegű hibájából. Ha torzulna is, arra ott a FEC, illetve más hibakavító algoritmusok. Analóg TV esetén lehetne javulás, de egy DVD lejátszónál ez nevetséges. Amúgy arra is kiváncsi lennék, hogy mit jelent az, hogy "vacak" az "áram". Az meglehet, hogy az áram siet/késik a feszültséghez képest, de ezt a műszaki életben nem úgy hívjuk, hogy "vacak", van erre egy mérőszám. Mivel még mindig egy "buta" tekercsről beszélünk, ezt sajnos szintén nem tudja dinamikusan kompenzálni.
Ez kizárólag egy jó nagy lehúzás, akárcsak a 60.000 forintos tápkábel. Lehet, hogy valami égi technológiával készült a hálózati kábeled, amivel a csatlakoztatod az erősítőd, de akkor egészen paksik kicseréled a többi vezetéket is? Vagy ami a falban van 30 éves alumínium, az már nem számít?

Pointe 2015.11.03. 19:04:07

@ÜvegesCsirkeszemek: Kedves Csirkeszem, köszönöm a hozzászólást. Kérlek, keress rá a "leválasztó trafó" szócikkre a Wikipédián, mert úgy tűnik, nem érted a működési elvét. A digitális jelek viselkedése elég specifikus. Az elméleted alapján az egyes digitális összekötő kábeleknek sem lehetne sajáthangja (hiszen csak egyesek és nullák, ugye), a gyakorlatban viszont bárki meghallja a különbséget két tetszőleges interkonnekt között. Ami a hálózati kábelt illeti, nálunk a legdrágább hálózati kábel (v3.1) sem 60 ezer forint, hanem csak 48.990, ráadásul - amennyiben valaki nem ragaszkodik a méregdrága márkás csatlakozókhoz - akcióban 26 ezerért megkaphatja. Valóban érdekes kérdés, hogy van-e értelme a minőségi tápkábelnek, ha Pakstól hazáig vacak kábeleken utaznak az elektronok. Ha azonban nem úgy fogjuk fel a tápkábelt, mint ami összeköti a készülékünket Pakssal, hanem mint ami elválasztja tőle (miközben a tápáramot átengedi), akkor máris más a helyzet. Mind a kábeleinket, mind a trafóinkat kizárólag otthoni próba után értékesítjük. A "baromi nagy lehúzás" így nem érvényes: mindenki csak akkor ad pénzt a termékért, ha a saját otthonában, a saját rendszerében hallja/látja a különbséget, javulást hall/lát, és a javulás mértékét arányosnak ítéli a termékünk árával. Ha érdekel a kérdés, neked is szívesen adunk kölcsön leválasztó trafót is, tápkábelt is. Üdv, Szekeres István (Pointe)

schlumbergerna 2016.08.10. 17:46:30

Kedves Szekeres István!
Én már öregember vagyok, és az egyik fülem 20 dB-lel gyengébb a másiknál, tehát nem vagyok hifi-stereo alany. Azért zenét szoktam hallgatni persze. :-)
Mint villamosmérnök viszont kíváncsi vagyok, milyen technológiával készül a 48990 (CSAK!!!) hálózati kábel, mi a különbség a párszáz forintos drót és a minőségi tápkábel között. Az is érdekel, hogy egy általam kiszámolt és megtekercselt trafó miben különbözik a ti bedobozolt leválasztó trafótoktól. Rézdrót, trafólemez - mi a más benne?
A-B vakteszttel valaki tényleg meg tudja mondani, hogy éppen melyik hálózati kábelen kapja a villanyt a hifi lánc?
Műszakilag vagyok kíváncsi. Van ilyen vakteszt?
Üdvözöllek
sch.

Pointe 2016.08.10. 21:13:06

@schlumbergerna: Köszönjük az érdekes kérdéseket.

Hogy a végén kezdjük - szívesen adunk kölcsön kábelt tesztre, akár vaktesztre is. Ahhoz nincs szükség vaktesztre, hogy kiderüljön, hogy két hálózati kábel hangja között ugyanakkora különbség van, mint készülék hangja között. A kábelek saját hangja között tonális különbség *is* van, tehát akkor is észlelhető, ha az ember térhallása már nem olyan, mint fiatal korában.

Ami a 49.990 forintos tápkábelt illeti, az csupán a csatlakozójában különbözik az olcsóbb, 37.990 forintostól. A v3.1 jelű kábelünk méregdrága, de tényleg jó minőségű Sonarquest csatlakozókkal készültek. Az egszerűbb, de szintén minőségi csatlakozókkal szerelt v3.0 tápkábel 37.990 forintos árának pontosan 27 százaléka az áfa, anélkül már "csak" 30 ezer forintról beszélünk.

Ennek az árnak négy összetevője van, egyrészt a cég nyeresége (és annak minden adó- és járulék vonzata, még ilyen hülyeségek is, mint a kötelező kamarai tagság, meg iparűzési adó, stb). Ez a nyereség lehetővé teszi, hogy Tibor és én ilyenkor ne egy mezőn dolgozzunk napszámban, hanem a Pointe márkával foglalkozhassunk. Tessék ezt ne elirigyelni.

A költségek egy másik része a munkadíj: a kábelt az alapanyagból kézi munkával sodorjuk, szigeteljük, és a végső összeszerelés is kézzel történik. Egy másfél méteres kábellel kb egy órai munkája van Tibornak.

Az ár két másik tétele az anyagköltség: egyrészt a készen vett anyagoké (a két csatlakozó a kábel végén, a szigetelő harisnya, zsugorcső a dugózáshoz), másrészt a nyers kábelé, amiből a fonat készül.

A trükk egyrészt a fonás mintája és annak precíz kivitelezése, a másik a kábel anyaga. Mint arról néha elejtettünk egy-egy megjegyzést, különleges kábelt használunk alapanyagnak, aminek az a lényege, hogy már negyven éve is bizonyítottan vezetett áramot. Kábelekről, anyagokról, az öreg kábelek hangzásbeli előnyeiről Bozó Balázs kollégánk gazdagon illusztrált cikkét ajánlanám elolvasásra: www.elektroncso.hu/cikkek/alkatreszek.php

Hasonlót tudunk elmondani a leválasztó trafóról is. Az ár egy része maga a precízen, jó vasra, jó kábelekkel megépített trafó ára, másik része a szerelékeké (csatlakozók, készüléklábak), harmadik része a készülékházé, negyedik része a saját munkadíjunk, az üzleti vállalkozásunk nyeresége, illetve az ezekre rárakódó mindenféle állami sarc.

Egy tételnél időznék el hosszabban, mégpedig a készülékháznál. Aki járatos a DIY-világban, az pontosan tudja, hogy az igazán drága dolog a készüléképítésben a készülékház, pláne, ha bármiben is egyedi darabról van szó. Ezeket a készülékházakat egyedi tervek alapján kell legyártatni, mégis - sajnos - csak elég kis sorozatban. A gyakorlatban úgy néz ki, hogy a készülékházakat legyártó cég (akik egyébként alapvetően élelmiszeripari gépeket gyártanak Szabadkán, csak a régi barátság kedvéért állnak neki egyedi, de rendkívül precízen megépített készülékházakat fusizni) méretre vágja, meghajlítja a nyers fémlemezeket, megcsinálja a kivágásokat (csatlakozók helye, szellőzőrács) illetve a csavarozási pontokat, mindezeket tizedmiliméteres pontossággal. Utána a kész dobozokat el kell vinni a fényezőműhelybe, ahol az előkészítés után lefényezik a dobozokat, majd jön a szitázó műhely, ahol először is készítenek egy szitázó sablont, majd megcsinálják a doboz feliratait elöl-hátul. Mivel kis sorozatokról van szó, a minőségi szitázás egy készülékre vetített ára meglepően magas, akár 1000 forint is lehet.

Mivel a trafóról is kérdeztél, el tudjuk árulni a titkot, de nem leszel okosabb tőle: mind a mag, mind a vezeték, alapanyaga (átmérője, keresztmetszete, formája), illetve a szigetelés megoldása, valamint a tekercselés technikája is speciális. Mindenben van egy olyan kis plusz, amihez az kell, hogy az ember egész életében trafókat tervezzen és gyártson (fogorvosi fúrógépek motorjaitól villanymozdonyok hajtóművéig), miközben a zene megszállottjaként folyton új megoldásokon agyaljon, ideje java részében ilyenekkel kísérletezzen.

Hát, röviden ennyi :-)

Üdvözlettel,

Szekeres István
Pointe - csöves erősítők

schlumbergerna 2016.08.10. 23:15:54

Köszönöm aválaszt. Hülyén fogok meghalni.
A vaktesztet úgy gondoltam, hogy én kapcsolgatok egy sarki boltban vett drót, meg a ti kábeletek között, és ti, vájtfülűek megmondjátok, mikor melyiken kapja a villanyt a hifi cucc. Tamás vagyok, hitetlen. Bejön a villany, trafó, egyenirányítás, szűrés... Hogy azt a másfél méter csatlakozó drótot meg lehet hallani ezek után, ez nekem misztikum. Az én képességeimet meghaladja, hogy én meghalljam (szerintem), de ha én kezelem a kapcsolót, és más meghallja, akkor elismerem, hogy van különbség, bár műszakilag akkor sem értem, konkrét dolgok nem voltak a válaszodban. A V-43 mozdony trafója nem hiszem, hogy itt játszik, én az áramszolgáltatásban éltem le az életem, kis trafókat magam is tekertem, még a mágnesezési szűzgörbére is emlékszem tanulmányaimból.

Lehet ilyen vakteszt, hogy én kapcsolgatok, vagy itt már bejön a vakhit és a borkóstolásból ismert effektus: ebből a pohárból érezni a déli, napsütötte lankák vulkáni melege által táplált tőkék gazdag ízvilágát, különösen a második sor harmadik tőkéjének fürtjeit?
Műszakilag érdekel.

schlumbergerna 2016.08.10. 23:50:44

A B.B. cikk hemzseg a helyesírási hibáktól, már ez is visszatartja az embert az olvasástól. Az igekötőt és az igét egybeírjuk leginkább.

schlumbergerna 2016.08.11. 00:06:27

,,Egy tételnél időznék el hosszabban, mégpedig a készülékháznál. Aki járatos a DIY-világban, az pontosan tudja, hogy az igazán drága dolog a készüléképítésben a készülékház, pláne, ha bármiben is egyedi darabról van szó. Ezeket a készülékházakat egyedi tervek alapján kell legyártatni, mégis - sajnos - csak elég kis sorozatban. A gyakorlatban úgy néz ki, hogy a készülékházakat legyártó cég (akik egyébként alapvetően élelmiszeripari gépeket gyártanak Szabadkán, csak a régi barátság kedvéért állnak neki egyedi, de rendkívül precízen megépített készülékházakat fusizni) méretre vágja, meghajlítja a nyers fémlemezeket, megcsinálja a kivágásokat (csatlakozók helye, szellőzőrács) illetve a csavarozási pontokat, mindezeket tizedmiliméteres pontossággal. Utána a kész dobozokat el kell vinni a fényezőműhelybe, ahol az előkészítés után lefényezik a dobozokat, majd jön a szitázó műhely, ahol először is készítenek egy szitázó sablont, majd megcsinálják a doboz feliratait elöl-hátul. Mivel kis sorozatokról van szó, a minőségi szitázás egy készülékre vetített ára meglepően magas, akár 1000 forint is lehet. "

Jártam már Szabadkán én is néhányszor (meg három évig a szegedi trafóállomáson dolgoztam), talán nem űrtechnológiát kell ott sem megfizetni. A tizedmilliméteres pontosság nem nagy durranás...

Pointe 2016.08.11. 00:55:56

@schlumbergerna:

1) A vaktesztről. Mint említettem, a kábeleket a potenciális vásárlók elvihetik kipróbálni. Aki hall különbséget (akár vaktesztben, akár más eljárással), és azt hallja, hogy a mi kábelünk egy másik kábelhez képest jobban szól, az kifizeti a vételárat. Aki nem hall különbséget, az pedig visszaadja a kábelt. Ennél többet nem tehetünk az ügy érdekében :-)

Ami a tápkábelek hatásmechanizmusát illeti, sokaknak tényleg misztikus a kérdés. Ha Paksról sok száz kilométeren keresztül vacak kábeleken érkezik az áram, ugyan mit tud javítani rajta az utolsó másfél méter? Az ő elképzeléseik szerint a tápkábel összeköti a készüléket az erőművel.

Azok a konstruktőrök, akik tápkábeleken gondolkoznak, eleve másképp közelítik meg a kérdést. Ők olyan eszközt akarnak készíteni, ami *leválasztja* a hifi készüléket az erőműről, miközben persze a készülék működéséhez szükséges energiát átengedi. A tápkábelre olyan összetett eszközként érdemes gondolni, ami az áramot a lehető legjobban átengedi, ugyanakkor az áramra rakódó zavarjeleket a lehető legjobban megszűri.

2) Trafó tervezés. Aki több évtizedes szakmai előmenetele során olyan szélsőséges kihívásoknak is meg tud felelni, mint egy villanymozdony hajtóművének megtervezése és kivitelezése, az - hogy is mondjam - jobb viszonyban van az elektronokkal, mint az, aki ilyen projektekben nem vett részt.

3) Készülékház. Abban egyetértünk, hogy egy fránya készülékház kivitelezése tizedmilliméterre pontos furatokkal nem űrtudomány. Viszont a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy azok a műhelyek, akik egyáltalán szóbaállnak egy 10-20-30 darabos sorozatot megrendelő ügyféllel, alaposan megkérik az árát a tizedmilliméterre pontos gyártásnak, ez pedig beépül a készülék fogyasztói árába.

4) Bozó Balázs helyesírásáról. Valóban, vannak helyesírási hibák a cikkben. Ezek azonban nem gátolják a megértést. Ha a szakmai részéről van észrevételed, azt szívesen olvassuk. Pusztán az igekötők egybeírása-különírása nem túl érdekes kérdés egy hifiről szóló blogban.

schlumbergerna 2016.08.12. 22:26:22

Nem lehet tehát olyan vaktesztet elvégezni, ahol én, a botfülű kapcsolgatok, ti vájtfülűek pedig jelentitek a különbséget. Ez engem elszomorít, mert ha van különbség, simán meggyőznétek.
Azt még megkérdezem, miért vacak a Paksról jövő kábel (szabadvezeték) ? Melyik műszakilag mérhető paramétere rossz? Mennyire rossz? Vettem részt 400 kV-os távvezeték paramétereinek mérésében Paks átadásakor (szép nagy plecsnim is van abból az időszakból). Akkor persze hifi szempont még nem volt a mérési jegyzőkönyvekben, de azóta jó nagyot fejlődött a tudomány, lemaradhattam rendesen, mert később más területre vetett a sors, számítástechnikával és kisfeszültségű mérésekkel foglalkoztam.
Az olyan tápkábel, ami úgymond leválasztja a hifit az erőműről, de azért az energiát átereszti, az egy aluláteresztő szűrő, ami a felharmonikusokat vágja, az alapot engedi. A sok kapcsolóüzemű tápegységtől, egyéb disznóságtól a szinusz nem szinusz, nagyon torz. Transzformálás-egyenirányítás-szűrés után azonban tiszta anyatejet kap a hifi eszköz.

,,Aki több évtizedes szakmai előmenetele során olyan szélsőséges kihívásoknak is meg tud felelni, mint egy villanymozdony hajtóművének megtervezése és kivitelezése"
A trafó és a hajtómű nem azonos, ne csúsztassunk. trafó az trafó, más persze egy mozdony főtranszformátora, más egy 20/0,4 kV-os lakótelepi trafó, más egy pákatrafó. Semmi szélsőséges kihívás nincs benne szakmailag, csak éppen azt a részterületet kell jobban ismerni a tervezőmérnöknek.Semmi abrakadabra. Az elvük ugyanaz. A hajtómű más, ott motor, fogaskerekek, stb.

Készülékház. Van Fóton egy bácsi, aki nem űrtechnikás áron gyárt sorozatban dobozokat. Amikor egyedileg gyártatott vele a barátom egy elég spéci vezérlőeszközhöz dobozt, akkor se volt űr-ár.

A helyesírásról nekem az a véleményem, hogy egy intelligens, szakmájában is jó, művelt ember igenis kell, hogy tudjon helyesen írni. És igenis zavarja a megértést, ha hemzseg a helyesírási hibáktól egy szöveg. Nem elleheteleníti, hanem zavarja. Igényes szerző nem nehezíti az olvasó dolgát a saját hiányos kultúrájával, ha el akarja adni szellemi termékét.
Hm?

Pointe 2016.08.13. 08:46:36

@schlumbergerna:

"Nem lehet tehát olyan vaktesztet elvégezni, ahol én, a botfülű kapcsolgatok, ti vájtfülűek pedig jelentitek a különbséget. Ez engem elszomorít, mert ha van különbség, simán meggyőznétek."

Nem akarunk meggyőzni.

"miért vacak a Paksról jövő kábel (szabadvezeték) ? Melyik műszakilag mérhető paramétere rossz? "

Fogalmam sincs a Paksról jövő kábelről. Egy tipikus reakciót idéztem, miszerint tök mindegy, milyen tápkábel megy a konnektorból a készülékbe, ha előtte több száz kilométeren nem olyan kábel megy. Azt is leírtam, hogy ezzel a reakcióval nem értünk egyet.

"Transzformálás-egyenirányítás-szűrés után azonban tiszta anyatejet kap a hifi eszköz."

A leválasztó trafó ebből a transzformálásra tud rásegíteni.

"más persze egy mozdony főtranszformátora, más egy 20/0,4 kV-os lakótelepi trafó, más egy pákatrafó. Semmi szélsőséges kihívás nincs benne szakmailag, csak éppen azt a részterületet kell jobban ismerni a tervezőmérnöknek."

Pontosan erről van szó. Aki több szakterületet ismer jól, többféle megoldandó problémával szembesül, az feltehetően jobb trafókat tud tervezni és/vagy gyártani.

"Van Fóton egy bácsi, aki nem űrtechnikás áron gyárt sorozatban dobozokat."

Átküldhetnéd a kontaktját. Szoktunk kapni tippeket, de általában csak az derül ki, hogy a minőség és az ár között szoros összefüggés van. Azért reménykedünk, hogy egyszer kifogjuk az aranyhalat. (És még számlát is tud adni.)

"A helyesírásról nekem az a véleményem, hogy egy intelligens, szakmájában is jó, művelt ember igenis kell, hogy tudjon helyesen írni."

Mindenkinek megvan a maga keresztje.

schlumbergerna 2016.08.13. 16:35:37

Merl Mátyás 06-27-535-745. Fót 2151, Bacsó Béla utca, a házszámot sajnos nem tudom.

Kár, hogy nem akartok meggyőzni... Így most továbbra is arról vagyok meggyőződve, hogy olyan ez, mint a templom: hinni kell, és kész!

,,Mindenkinek megvan a maga keresztje." ezt értsem úgy, hogy le vagyok sajnálva a véleményemmel? Ilyen a trend manapság...

Pointe 2016.08.13. 16:48:35

Köszi a telefonszámot. Megkeressük.

A vaktesztre készségesen adunk tápkábelt kölcsön.

Az utolsó megjegyzést félreértetted. Balázsnak van meg a maga keresztje.